|
2011. szeptember 21. (Sze), Pálfi Antal
Vasárnap páran tájbringások részt vettünk a Piliscsabai terepduatlon és hegyifutó és MTB és vegán hittéritő rendezvényen. Kaufmann Brigi teljes elszántsággal jött, hogy visszavágjon a 4 évvel ezelőtti szenvedéseiért a pályának, akkor ugyanis halálközeli élményig jutott. Most inkább hanyagoltuk a futást és csak az bringára neveztünk. Indult még Töreky Ákos is Kerényi Mátéval váltóban, ahol Ákos bringázott (fordítva is érdekes lenne). Az MTB pálya egy 11 km-es körből állt, amit a duatlonosoknak kétszer, a montisoknak háromszor kellet letekerni. A duatlonosok rajtoltak korábban. A montis pályáról többen nyilatkozták, hogy kissé extrém. Ezt megalapozottnak láttam, mikor Ákos kb 40 percet ment az első 11 km-es körén. Ebből rögtön arra következtettem, hogy ezt a vesrenyt nemigen úszom meg 2 óra alatt, ami baj, mert csak egy fél literes kulacsot hoztam. Közben felfedeztem, hogy a cél területen ott sétálgat Pindroch Csaba, gondoltam kérek tőle egy Bűnös Város DVD-t, de inkább mégse idegesítettem fel. Miután Ákos célba ért kikérdeztem a pályáról: neki ez túl technikás, két szakaszon is csak tolni merte lefelé, a többi út meg homoktenger, ahol alig lehetett haladni. Lehet, hogy mégis a vasárnapi húslevest kellett volna választanom?
A piliscsabai X2S versenyek elmaradhatatlan játéka: a betonvájú Az MTB verseny 13:15-ös rajtja csúszott. Azt modták, majd félkor. Akkor gurulgatok még egy keveset. Ez annyira jól sikerült, hogy mire 26-kor visszaértem, már elrajtoltatták a versenyt. Mondtam néhány köszönömöt a versenybíróknak, aztán utána eredtem a mezőnynek. A nagy kör előtt még a gyerekverseny pályáján kellett egy felvezető kört menni. Hamar megláttam a sor végét. A mezőnynek csak az eleje és a vége hibázott! Mindegyik rossz felé ment, az eleje többet, a vége meg rövidebbet. Így pillanatok alatt elől találtam magam, ahogy visszaértünk a rajthoz. Sejtettem, hogy valami nincs rendben ezért gondoltam, hogy lassan megyek, és bevárom a tényleges élmezőnyt. Viszont ciki volt, hogy az igazi amatőrök rám kiabáltak, hogy előznének. Ez a beton csatornában, vasúti átereszben és az egynyomtávos ösvényen tényleg nem volt egyszerű, így végül úgy döntöttem, hogy meglódulok. A pálya tájfutó térképre eső része (amennyire emlékszem rá, piros kereszt az esésem színhelye) Az első mászás tetejéig hárman előztek csak meg, egész jól haladtam. Jött a gerincen egy kis száguldás aztán integetnek, hogy jobbra le. Mikor bekanyarodtam, már sejtettem, hogy Ákos erről mesélhetett. Gondoltam, most már megpróbálom a nyeregben. Egy igazi metsződésben kellett lemenni, ami tiszta kőtörmelék volt, plusz még keresztbe bedőlt fák és ezt követő letörések gondoskodtak az adrenalin szint emelkedéséről. Egy ideig uraltam a helyzetet, de mögöttem hatalmas fékezéseket hallottam, majd egy puffanást. Emiatt hátranéztem egy pillanatra, ami elég volt ahhoz, hogy én is megkezdjem a repülő fázist. Pillanatok alatt megelőztem a bringát és a hátamon landoltam. Közben a bal lábam jól meghúzódott, mert ragaszkodott a pedálhoz, a jobbal meg sikerült egy jókora rugást mérni a stucnira. Felkaptam a bringát és indultam tovább, de itt már pályabíró állt és figyelmeztetett, hogy nagy letörés jön. Leszálltam a gépről, ledobtam az aljára, aztán utána ugrottam. Innentől jött az elnyelős homok. Tekertem tovább, de a lábam egyre jobban jelezte, hogy ez az esés nem tett jót neki. A következő extrém lefelében már inkább leszálltam és toltam. A célig még ketten megelőztek így nagyjából 6. helyen kb 39 perc alatt értem be , ahol kiszálltam a versenyből és megkezdtem a regenerálódást. (Sajnos a vegán büfé ezt egy kissé hátráltatta.) Brigi viszont nem kockáztatott, és egyenletes köröket menve, megszerezte a nőknél a 3. helyet. Gratulálok neki! Eredmények talán egyszer felkerülnek a verseny honlapjára: http://www.cross-triathlon.com/x2s/piliscsaba-terepfesztival Az egész pálya a Garminon: |
|












